Papp Attila Zsolt: A guineai utazás. Esszé, irodalmi publicisztika. Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2026.

Kategória: esszé
Oldalszám: 208
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-53-1

A szerzőről:
Papp Attila Zsolt a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat és a Filmtett erdélyi filmes portál szerkesztője. 1979. május 10-én született Lugoson (Temes megye). Gyergyóremetén nőtt fel, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar–román szakon, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó–film–média szakán végzett. Az 1990-es évek végétől publikál. Verseskötetei: A Dél kísértése (2002); Fogadó a senkiföldjén (2008); Vízimozi (2014); Az atlantiszi villamos (2018), Villa Diodati (2025).

A könyvről:
„Ezek az írások nem azzal a szándékkal születtek, hogy valamikor helyet kapjanak egy kötetben” – vallja Papp Attila Zsolt költő, aki A guineai utazás írásaival folytatja azt a talán már kiveszőfélben levő hagyományt, amelyet szépírók generációi műveltek; hiszen a tárca, az esszé másfajta reflexiót tesz lehetővé, mint a vers vagy a próza. A guineai utazó a Gutenberg-kódex csomópontból indul, átvezeti az olvasót Erdélyen és a sivatagon, a Sinistra körzeten, az örök eső áztatta Macondón, Kazinczy levélbirodalmán, járványon és háborún, versen és szerelmen, magányon és családon, átgázolva az időn, ha úgy érzi szükségesnek. Minden sor, minden pillanat egy nagy, összefüggő térkép részévé válik – amely többek közt azt mutatja, hogy az irodalom, a film, a zene, a digitális éra új szokásai és kedvtelései, vagy éppenséggel egy ugrás a sztratoszférából hogyan formálja gondolkodásunkat, miként él tovább bennünk a múlt, és miért van szükségünk a szépségre akkor is, amikor a világ darabjaira hullik.

Karácsonyi Zsolt: A nézőt néző néző. Tanulmányok, esszék.
Lector Kiadó – Erdélyi Múzeum-Egyesület,
Marosvásárhely–Kolozsvár, 2025

Kategória: színháztudomány
Oldalszám: 136
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-52-4; 978-606-739-291-3

A szerzőről:

Karácsonyi Zsolt (1977, Arad) költő, író, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Színház és Média Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Legutóbbi tanulmánykötete: A gép, ha visszanéz (Orpheusz Kiadó, 2017)

A könyvről:

Különböző médiumok által meghatározott és alakított térben élünk, jelenlétünk – akár tetszik, akár nem – kiszolgáltatott a mediális jelenségeknek. Egyszerre vagyunk alakítói és alakítottjai ennek a közegnek, mely egyre növekvő és néha követhetetlen mértékben befolyásolja hétköznapi gyakorlatainkat, a művészeti alkotások születését és befogadását, és nem utolsósorban a minket körülvevő világ megtapasztalását. Karácsonyi Zsolt tanulmány- és esszékötete nem egyébre vállalkozik, mint ennek a közegnek és benne a tudatos emberi jelenlétnek a leírására. Példái és eszmefuttatásai az ókori drámairodalomtól és színháztól indulnak, hogy a Gutenberg-galaxis érintésével eljussanak a sokaknak közös emlékezethelyként is működő Dallas sorozatig, majd egészen a 21. század valóságshow-kkal terhelt tömegmédiájáig. A kötet (média)szövegeket értelmez, és elemzései révén árnyaltabbá és komplexebbé válhat tudásunk saját mediális jelenlétünkről a kortárs médiakultúrában.

Doina Gecse-Borgovan: Haza: úton. Vallasek Júlia fordítása. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2025

Kategória: Szépirodalom, próza
Oldalszám: 278
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-51-7

A szerzőről:

Doina Gecse-Borgovan (Brăila, 1974) román író, a Kolozsvári Rádió kulturális rovatának szerkesztője. Kötetei: Rătăciri deliberate (Editura Litera, 2023), Libelula (Editura Paralela 45, 2024). Jelen kötetét a Romániai Írók Szövetségének a kolozsvári fiókja debütdíjjal jutalmazta (2023).

A könyvről:

Doina Gecse-Borgovan önéletrajzi ihletésű kisprózái az 1980-as évek Dobrudzsájában eltöltött gyermekkortól a kilencvenes évek kolozsvári diákéletén keresztül a közelmúltig epizódszerűen tárnak fel sokszínű, soknyelvű, hagyományt és modernséget ötvöző multikulturális világokat. A román szerzőnő szülővárosa, Brăila e történetekben a titok és az egzotikum fátylába burkolódzik, ennek ellenére furcsán ismerős az olvasó számára – talán mindannyiunk gyermekkorából. A szövegek rendkívüli megjelenítő erővel bírnak, legyen szó egy réges-régi esemény felidézett szereplőjének sziluettjéről, a tömbházak körül formálódó gyermekvilág működésének szabályairól, egy nyári reggel hangulatáról, a nyolcvanas évek romániai lakásainak hidegéről vagy egy városi utcára kihajló magnóliafáról. A kötet stílusát elsősorban a szubjektív megfigyelések gazdagsága és a leírások érzékletessége jellemzi: hangok, színek, illatok, formák és textúrák járulnak hozzá a magával ragadó olvasmányélményhez. Nem utolsósorban a Haza: úton gyakran szólítja meg az olvasót, párbeszédet kezdeményez vele, mi több: arra biztatja, írja meg ő is a maga ide-oda kanyarodó barangolásait hazaúton.

A számos magyar vonatkozást tartalmazó kötetet Vallasek Júlia fordításában veheti kézbe az olvasó.

Láng Orsolya: Ház, délután. Budapest – Marosvásárhely, Prae-Lector, 2024.

Kategória: versek
Oldalszám: 92
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-615-6675-16-3; 978-606-8957-50-0

A szerzőről: 

Láng Orsolya író, képzőművész, animációs filmek rendezője. Megjelent kötetei: Tejszobor. Novellák (2015); Bordaköz. Versek (2016); Pályamatricák. Útirajz (2020); Személyes okok. Versek (2021).

A könyvről:

Láng Orsolya új kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez. Mi a siker titka, ha nem ez?

Octavian Soviany: Magellán sarka.
Fordította Király Zoltán.
Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2024.

Kategória: Szépirodalom, vers
Oldalszám: 172
Kötés: keménytáblás
ISBN 978-606-8957-49-4

A szerzőről:

Octavian Soviany költő, prózaíró, műfordító, irodalomkritikus 1954-ben született Brassóban. A kolozsvári egyetem Bölcsészkarának elvégzése után újságíróként és szerkesztőként dolgozott, valamint román és világirodalmat tanított. Számos verses-, próza- és drámakötete jelent meg, verseit angol, francia, német, lengyel és magyar nyelvre fordították.

A könyvről:

A Magellán sarka versei kulturális utalásokkal gazdagon fűszerezett pszeudo-útleírások, egyúttal a történelem poros archívumaiban tett kitérők, nosztalgikus séták a művészet és az irodalom múltjában. A szerző itt egy olyan Európa erősen személyre szabott térképét építi fel, amelyet az önmegsemmisítés titkos törekvése kísért; halálimádó borzongásait veti papírra, a történelem pusztító erőinek megszállottja. A kötet 2014-ben elnyerte az Év Verseskötete díjat Bukarestben.

Vincze Ferenc: Desertum. (2. kiadás) Marosvásárhely, 2023.

Kategória: Szépirodalom, regény
Oldalszám: 208
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-47-0

A szerzőről:

Vincze Ferenc író, műfordító, irodalomtörténész 1979-ben született Marosvásárhelyen, Romániában. 1989-től Magyarországon él. A Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője. Prózakötetei: A macska szeme. Prózai írások. Napkút–FISZ, 2007; Desertum. (1. kiadás) Regény. Orpheusz, 2014; A hegyi hódok tündöklése és bukása. Novellák, elbeszélések. Lector, 2020; Az utolsó történet. Elbeszélések. Lector, 2022.

A könyvről:

A Desertum az emlékezés és a felejtés dinamizmusával játszik, hiszen a kettő egyszerre működik: emlékezünk, ugyanakkor felejtünk, és tisztában vagyunk azokkal a részekkel is, amiket elhallgatunk. Sőt, fennáll a gyanú, hogy az az igazán fontos, amit nem mondunk el. Vincze Ferenc regényében különböző nemzetiségű nagyapák (kettőnél bőven több) mesélnek, akikkel, ha mindenkivel a maga módján is, de ugyanaz esett meg. Hiszen születés, szerelem, halál, siker és kudarc: desertum – cserbenhagyás? pusztaság? lakomát lezáró csemege? –, ezek az emberi mivoltunkat meghatározó alapélmények. Méghozzá itt és (majdhogynem) most: Kelet-Európában, egy több nemzetiségű vidéken, amely lehet Erdély is, egy olyan időben, amely még nem dolgozta fel és nem zárta le a nagyapák korát. A könyv pontosan ezt a munkát igyekszik elvégezni, újra és újra feltépve a félig behegedt sebeket.

Tamás Dénes: A tó. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom
Oldalszám: 148
Kötés: puhatáblás
ISBN 978-606-8957-48-7

A szerzőről:

1975-ben született a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen. Jelenleg a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció szakának tanára. Esszéivel, prózáival, kritikáival rendszeresen jelen van a magyar irodalmi sajtóban. Megjelent kötetei: Honfoglaló esszék, Komp-Press Kiadó, 2013; Minden Egész, Lector Kiadó, 2016; Az élő ház, Kalligram Kiadó, 2019; Rémegyszerű versek, Napkút Kiadó, 2020; Könyvjelzők, Lector Kiadó, 2020.

A könyvről:

Tamás Dénes könyvének főszereplője egy hegyi tó. Főszereplők csak a regényekben és a filmekben vannak, a vándorló elbeszélő azonban most nem történetet akar mesélni, hanem a tájélményét szeretné szavakba ölteni. Olyasmit szeretne szavakkal művelni, amit a tájfestők tesznek az ecsetjükkel. Úgy közelíti meg szavakkal a tavat, vele a hegyet, a sziklákat, a fákat és a bokrokat, a felhőket és a levegőt, mint Cézanne. A lehetetlent kísérelte meg Tamás Dénes, amikor a tájtapasztalat érzéki komplexitását és a velejáró agyi szikrázásokat írott művel próbálta visszaadni. A kísérlet sikerült: az olvasó előtt megjelenik egy nagyszerű „festmény”, hatalmas aktorrá lép elő a táj – más szóval a négy elem.

Ilarie Voronca: Ulysses. Fordította Balázs Imre József. Illusztrálta Hatházi Rebeka. Marosvásárhely, 2023

Kategóriák: vers
Oldalszám: 84
Kötés: keménytáblás
ISBN 978-606-8957-45-6

Ulysses/Odüsszeusz figurája az otthonosságra vágyó örök utazó kulcsfontosságú emberi tapasztalatvilágát jeleníti meg. Ilarie Voronca (1903-1946) román szürrealista költő Ulyssese a korszellem részeként mutatja meg az állandó tévelygésben-keresésben-utazásban lévő modern embert. A poéma összegzi a költő életének addigi tapasztalatait, városi és vidéki tájakat, személyes és közösségi élményeket egyaránt megjelenít, és mindezt a költő védjegyévé vált, sűrű képiségű szürrealista versbeszéd kapcsolja egybe. Voronca figyelme a versben a köznapiságra irányul, a banalitás fel-felszikrázó csodáira, és egy olyan korszak átfogó képét vázolja fel mozaikszerűen, amelyet „a középszer évszázadának” nevez. Az Ulysses a költő első, magyar nyelven megjelenő könyve.

László Noémi: Pulzus. Orosz Annabella illusztrációival. Budapest-Marosvásárhely, Prae Kiadó – Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom, vers
Oldalszám: 140
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-44-9

A szerzőről:

László Noémi (1973) költő, műfordító, szerkesztő Kolozsváron él, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője. Fontosabb díjai: Sziveri János-díj (1996); József Attila-díj (2010); Szépirodalmi Figyelő-díj (2012); Zelk Zoltán-díj (2013). Kötetei: Nonó, 1995; Az ébredés előterében, 1996; Esés után, 2000; Százegy, 2004; Papírhajó, 2009; Labdarózsa, 2010; Feketeleves, 2010; Afrika, 2011; Föld, 2013; Bodzabél, 2017; Műrepülés, 2020; Darázsolás, 2022; Keljfeljancsi, 2023.

A könyvről:

Külső-belső utazás lenyomata ez a verseskötet. Koncentrikusan szerveződő három ciklusa a szülőhely, szülőhaza körzetéből indít, majd az anyanyelv szféráján átvándorolva sorra veszi a fizikai földrajzi tér jelentősebb gócpontjait, magyarán szólva a tágabb világ némely nagyvárosát. Ember és környezet, ember és lakás, ember és utca, ember és város. Gyermek és szülő, nő és férfi, szülő és gyermek, ember és ember. Szép és iszonytató, jó és rossz, helyes és helytelen, valódi és valótlan, igaz és igaztalan, élhető és elviselhetetlen. Eme pólusok között keresi az ott lebegő változatokat a világban, világokban hol nyitott, hol csukott szemmel járó utazó. Erdély, Magyarország, nagyvilág. Három szóban ezek a kötet földrajzi koordinátái. Lélektanilag a könyv az örök utazó, örök utazás jegyében áll. Alkotónk tiszteleg a magyar költészet fölrémlő csúcsai előtt és kissé pimasz gesztussal olykor hátat fordít nekik. Nem próbálja a versből végleg kiszorítani a burjánzó valóságot, de időről időre előszedi az esztétikai metszőollót. Azok forgathatják haszonnal e könyvet, akik kíváncsiak az emberi sors leszálló és felszálló ágaira, egy fél élettörténet labirintusának vázlatára, arra, hogy mások mit hogyan rontanak el, illetve azok, akik nem bánják, ha szabályok szervezik a valóságot, de örülnek, amikor kiderül, hogy a szabályokat megszegni is lehet. És kell.

Alina Nelega: Mintha mi sem történt volna. Fordította András Orsolya. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom, regény
Oldalszám: 452
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-44-9

A szerzőről:

Alina Nelega (1960, Marosvásárhely) elsősorban színművek szerzőjeként ismert. Darabjait nemcsak Romániában játsszák, hanem idegen nyelvekre is lefordították, külföldön is kiadták és színre viszik. Saját szövegei mellett más színdarabokat is rendez, országos és nemzetközi kulturális programok, fesztiválok résztvevője. 2001-ben és 2013-ban a Romániai Színházszövetség (UNITER) díjában részesült, a Heidelberger Theaterstückenmarkton az Európai Szerző címmel tüntették ki. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem professzora és a Fabulamundi. Playwriting Europe nevű program koordinátora. 2001-ben megjelent első regényét (ultim@ vrăjitoare; 2007-ben magyarul is megjelent az utolsó boszork@ny címen) a Romániai Hivatásos Szerzők Szövetségének (ASPRO) díjára jelölték. 2019-ben kiadott, ca și cum nimic nu s-ar fi întâmplat [mintha mi sem történt volna] című második regényét a női szerzőknek odaítélt Sofia Nădejde-díjra jelölték, és elnyerte az Observator Cultural című folyóirat prózadíját; francia nyelvre is lefordították. András Orsolya irodalomtörténész, műfordító. Kötetben megjelent műfordítása: Herta Müller: A király meghajol és gyilkol (2018).

A könyvről:

Alina Nelega dráma- és prózaíró regényének témája a két főszereplő közötti tiltott, mert természetellenesnek tartott szerelmi viszony, melynek ürügyén a szerző bemutatja a Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedét is. A szívszorító szerelmi történet kíméletlen szatírával párosul a kommunista rendszerről, amely a középkorban tartotta és évtizedekkel visszavetette a romániaiakat. Azon keresztül, amit a két értelmiségi nő 1989-ig átél, az olvasó megismerheti a romániai társadalom valamennyi szögét és aspektusát. A szerző nem ikonikus, történelemkönyvbe illő eseményeket tár elénk, hanem a mindennapokat, a nélkülözést az elnyomásnak leginkább kitett emberek perspektívájából. És mintha mi sem változott volna, mintha mi sem történt volna, ugyanolyan nyugodtak és apatikusak maradtunk azóta is, pár apró, de figyelemre méltó kivételtől eltekintve.