Könyveink

Láng Orsolya: Ház, délután

Láng Orsolya: Ház, délután. Budapest – Marosvásárhely, Prae-Lector, 2024.

Kategória: versek
Oldalszám: 92
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-615-6675-16-3; 978-606-8957-50-0

A szerzőről: 

Láng Orsolya író, képzőművész, animációs filmek rendezője. Megjelent kötetei: Tejszobor. Novellák (2015); Bordaköz. Versek (2016); Pályamatricák. Útirajz (2020); Személyes okok. Versek (2021).

A könyvről:

Láng Orsolya új kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez. Mi a siker titka, ha nem ez?

 

Octavian Soviany: Magellán sarka

Octavian Soviany: Magellán sarka.
Fordította Király Zoltán.
Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2024.

Kategória: Szépirodalom, vers
Oldalszám: 172
Kötés: keménytáblás
ISBN 978-606-8957-49-4

A szerzőről:

Octavian Soviany költő, prózaíró, műfordító, irodalomkritikus 1954-ben született Brassóban. A kolozsvári egyetem Bölcsészkarának elvégzése után újságíróként és szerkesztőként dolgozott, valamint román és világirodalmat tanított. Számos verses-, próza- és drámakötete jelent meg, verseit angol, francia, német, lengyel és magyar nyelvre fordították.

A könyvről:

A Magellán sarka versei kulturális utalásokkal gazdagon fűszerezett pszeudo-útleírások, egyúttal a történelem poros archívumaiban tett kitérők, nosztalgikus séták a művészet és az irodalom múltjában. A szerző itt egy olyan Európa erősen személyre szabott térképét építi fel, amelyet az önmegsemmisítés titkos törekvése kísért; halálimádó borzongásait veti papírra, a történelem pusztító erőinek megszállottja. A kötet 2014-ben elnyerte az Év Verseskötete díjat Bukarestben.

Vincze Ferenc: Desertum

Vincze Ferenc: Desertum. (2. kiadás) Marosvásárhely, 2023.

Kategória: Szépirodalom, regény
Oldalszám: 208
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-47-0

A szerzőről:

Vincze Ferenc író, műfordító, irodalomtörténész 1979-ben született Marosvásárhelyen, Romániában. 1989-től Magyarországon él. A Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője. Prózakötetei: A macska szeme. Prózai írások. Napkút–FISZ, 2007; Desertum. (1. kiadás) Regény. Orpheusz, 2014; A hegyi hódok tündöklése és bukása. Novellák, elbeszélések. Lector, 2020; Az utolsó történet. Elbeszélések. Lector, 2022.

A könyvről:

A Desertum az emlékezés és a felejtés dinamizmusával játszik, hiszen a kettő egyszerre működik: emlékezünk, ugyanakkor felejtünk, és tisztában vagyunk azokkal a részekkel is, amiket elhallgatunk. Sőt, fennáll a gyanú, hogy az az igazán fontos, amit nem mondunk el. Vincze Ferenc regényében különböző nemzetiségű nagyapák (kettőnél bőven több) mesélnek, akikkel, ha mindenkivel a maga módján is, de ugyanaz esett meg. Hiszen születés, szerelem, halál, siker és kudarc: desertum – cserbenhagyás? pusztaság? lakomát lezáró csemege? –, ezek az emberi mivoltunkat meghatározó alapélmények. Méghozzá itt és (majdhogynem) most: Kelet-Európában, egy több nemzetiségű vidéken, amely lehet Erdély is, egy olyan időben, amely még nem dolgozta fel és nem zárta le a nagyapák korát. A könyv pontosan ezt a munkát igyekszik elvégezni, újra és újra feltépve a félig behegedt sebeket.

Tamás Dénes: A tó

Tamás Dénes: A tó. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom
Oldalszám: 148
Kötés: puhatáblás
ISBN 978-606-8957-48-7

A szerzőről:

1975-ben született a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen. Jelenleg a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció szakának tanára. Esszéivel, prózáival, kritikáival rendszeresen jelen van a magyar irodalmi sajtóban. Megjelent kötetei: Honfoglaló esszék, Komp-Press Kiadó, 2013; Minden Egész, Lector Kiadó, 2016; Az élő ház, Kalligram Kiadó, 2019; Rémegyszerű versek, Napkút Kiadó, 2020; Könyvjelzők, Lector Kiadó, 2020.

A könyvről:

Tamás Dénes könyvének főszereplője egy hegyi tó. Főszereplők csak a regényekben és a filmekben vannak, a vándorló elbeszélő azonban most nem történetet akar mesélni, hanem a tájélményét szeretné szavakba ölteni. Olyasmit szeretne szavakkal művelni, amit a tájfestők tesznek az ecsetjükkel. Úgy közelíti meg szavakkal a tavat, vele a hegyet, a sziklákat, a fákat és a bokrokat, a felhőket és a levegőt, mint Cézanne. A lehetetlent kísérelte meg Tamás Dénes, amikor a tájtapasztalat érzéki komplexitását és a velejáró agyi szikrázásokat írott művel próbálta visszaadni. A kísérlet sikerült: az olvasó előtt megjelenik egy nagyszerű „festmény”, hatalmas aktorrá lép elő a táj – más szóval a négy elem.

Ilarie Voronca: Ulysses

Ilarie Voronca: Ulysses. Fordította Balázs Imre József. Illusztrálta Hatházi Rebeka. Marosvásárhely, 2023

Kategóriák: vers
Oldalszám: 84
Kötés: keménytáblás
ISBN 978-606-8957-45-6

Ulysses/Odüsszeusz figurája az otthonosságra vágyó örök utazó kulcsfontosságú emberi tapasztalatvilágát jeleníti meg. Ilarie Voronca (1903-1946) román szürrealista költő Ulyssese a korszellem részeként mutatja meg az állandó tévelygésben-keresésben-utazásban lévő modern embert. A poéma összegzi a költő életének addigi tapasztalatait, városi és vidéki tájakat, személyes és közösségi élményeket egyaránt megjelenít, és mindezt a költő védjegyévé vált, sűrű képiségű szürrealista versbeszéd kapcsolja egybe. Voronca figyelme a versben a köznapiságra irányul, a banalitás fel-felszikrázó csodáira, és egy olyan korszak átfogó képét vázolja fel mozaikszerűen, amelyet „a középszer évszázadának” nevez. Az Ulysses a költő első, magyar nyelven megjelenő könyve.

László Noémi: Pulzus

László Noémi: Pulzus. Orosz Annabella illusztrációival. Budapest-Marosvásárhely, Prae Kiadó – Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom, vers
Oldalszám: 140
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-44-9

A szerzőről:

László Noémi (1973) költő, műfordító, szerkesztő Kolozsváron él, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője. Fontosabb díjai: Sziveri János-díj (1996); József Attila-díj (2010); Szépirodalmi Figyelő-díj (2012); Zelk Zoltán-díj (2013). Kötetei: Nonó, 1995; Az ébredés előterében, 1996; Esés után, 2000; Százegy, 2004; Papírhajó, 2009; Labdarózsa, 2010; Feketeleves, 2010; Afrika, 2011; Föld, 2013; Bodzabél, 2017; Műrepülés, 2020; Darázsolás, 2022; Keljfeljancsi, 2023.

A könyvről:

Külső-belső utazás lenyomata ez a verseskötet. Koncentrikusan szerveződő három ciklusa a szülőhely, szülőhaza körzetéből indít, majd az anyanyelv szféráján átvándorolva sorra veszi a fizikai földrajzi tér jelentősebb gócpontjait, magyarán szólva a tágabb világ némely nagyvárosát. Ember és környezet, ember és lakás, ember és utca, ember és város. Gyermek és szülő, nő és férfi, szülő és gyermek, ember és ember. Szép és iszonytató, jó és rossz, helyes és helytelen, valódi és valótlan, igaz és igaztalan, élhető és elviselhetetlen. Eme pólusok között keresi az ott lebegő változatokat a világban, világokban hol nyitott, hol csukott szemmel járó utazó. Erdély, Magyarország, nagyvilág. Három szóban ezek a kötet földrajzi koordinátái. Lélektanilag a könyv az örök utazó, örök utazás jegyében áll. Alkotónk tiszteleg a magyar költészet fölrémlő csúcsai előtt és kissé pimasz gesztussal olykor hátat fordít nekik. Nem próbálja a versből végleg kiszorítani a burjánzó valóságot, de időről időre előszedi az esztétikai metszőollót. Azok forgathatják haszonnal e könyvet, akik kíváncsiak az emberi sors leszálló és felszálló ágaira, egy fél élettörténet labirintusának vázlatára, arra, hogy mások mit hogyan rontanak el, illetve azok, akik nem bánják, ha szabályok szervezik a valóságot, de örülnek, amikor kiderül, hogy a szabályokat megszegni is lehet. És kell.

Alina Nelega: Mintha mi sem történt volna

Alina Nelega: Mintha mi sem történt volna. Fordította András Orsolya. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom, regény
Oldalszám: 452
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-44-9

A szerzőről:

Alina Nelega (1960, Marosvásárhely) elsősorban színművek szerzőjeként ismert. Darabjait nemcsak Romániában játsszák, hanem idegen nyelvekre is lefordították, külföldön is kiadták és színre viszik. Saját szövegei mellett más színdarabokat is rendez, országos és nemzetközi kulturális programok, fesztiválok résztvevője. 2001-ben és 2013-ban a Romániai Színházszövetség (UNITER) díjában részesült, a Heidelberger Theaterstückenmarkton az Európai Szerző címmel tüntették ki. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem professzora és a Fabulamundi. Playwriting Europe nevű program koordinátora. 2001-ben megjelent első regényét (ultim@ vrăjitoare; 2007-ben magyarul is megjelent az utolsó boszork@ny címen) a Romániai Hivatásos Szerzők Szövetségének (ASPRO) díjára jelölték. 2019-ben kiadott, ca și cum nimic nu s-ar fi întâmplat [mintha mi sem történt volna] című második regényét a női szerzőknek odaítélt Sofia Nădejde-díjra jelölték, és elnyerte az Observator Cultural című folyóirat prózadíját; francia nyelvre is lefordították. András Orsolya irodalomtörténész, műfordító. Kötetben megjelent műfordítása: Herta Müller: A király meghajol és gyilkol (2018).

A könyvről:

Alina Nelega dráma- és prózaíró regényének témája a két főszereplő közötti tiltott, mert természetellenesnek tartott szerelmi viszony, melynek ürügyén a szerző bemutatja a Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedét is. A szívszorító szerelmi történet kíméletlen szatírával párosul a kommunista rendszerről, amely a középkorban tartotta és évtizedekkel visszavetette a romániaiakat. Azon keresztül, amit a két értelmiségi nő 1989-ig átél, az olvasó megismerheti a romániai társadalom valamennyi szögét és aspektusát. A szerző nem ikonikus, történelemkönyvbe illő eseményeket tár elénk, hanem a mindennapokat, a nélkülözést az elnyomásnak leginkább kitett emberek perspektívájából. És mintha mi sem változott volna, mintha mi sem történt volna, ugyanolyan nyugodtak és apatikusak maradtunk azóta is, pár apró, de figyelemre méltó kivételtől eltekintve.

Dáné Tibor: A Tatár-hágó előtere

Dáné Tibor: A Tatár-hágó előtere. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategóriák: memoár
Oldalszám: 480
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN 978-606-8957-43-2

A szerzőről:

Dáné Tibor (1923–2006) kolozsvári író, szerkesztő. Tudománynépszerűsítő művei mellett legnépszerűbbek ifjúsági regényei voltak: az Athá-Rá, a fáraó írnoka (1958), A Tau Ceti hívójele (1968), Négy tenger hajósa (1973), A varázsvessző lovagja (1978), A fáraó igazlátó szeme (1979).

A könyvről:

Az emlékirat a szerző híradó tisztként átélt második világháborús emlékeit dolgozza fel. A katonai emlékiratok és az irodalmi felnövekvés-történetek hagyományába egyaránt illeszkedő munka fókuszában az a bő másfél esztendő áll, amelyet a szerző 1944. március 24-étől (a huszonegyedik születésnapjától) kezdődően 1945. június végéig a galíciai fronton, illetve hadifogságban töltött. A Tatár-hágó előtere azonban csak lazán követi az események időrendi sorrendjét, az emlékezés működésének mechanizmusa szerint időnként elkanyarodik az előzmények irányába vagy az egyes szereplők sorsának utólagos alakulása felé, ezáltal olvasmányos korrajzot is nyújt a huszadik század Magyarországáról és Erdélyéről, legfőképpen pedig Kolozsvárról. Az immár szép számban megjelent második világháborús hadinaplók és emlékiratok sorából kiemeli a szépírói tudás, amellyel szerzője megjeleníti a huszonévesek fogékonyságával átélt hol tragikus, hol humoros élményeket. A könyvnek hátborzongató aktualitást ad a címben is szereplő helyszíntől nem messze most – lám – ismét pusztító háború…

Kortárs örmény versek/ Jamanaka’kits hai po’ezia

Blénesi Éva (szerk.): Kortárs örmény versek/ Jamanaka’kits hai po’ezia. Erdélyi Magyarörmények Szövetsége – Lector Kiadó, 2022.

Kategóriák: antológia
Oldalszám: 200
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN 978-606-8957-40-1

A szerzőkről:

A kétnyelvű antológia szerzői: Husik Ara, Vahe Arsen, Anush Aslibekyan, Nerses Atabekyan, Shushan Avagyan, Peter Balakian, Krikor Beledian, Tatev Chakhian, Diramerján Artin, Keith Garebian, Eduard Harents, Anahit Hayrapetyan, Lola Koundakjian, Vahram Martirosyan, Noushik Mikayelian, Anna Muradyan, Nora Nadjarian, Hermine Navasardyan, Marine Petrossian, Armen Shekoyan. Magyar nyelvre Fenyvesi Orsolya, Gerevich András, Kaáli Nagy Botond, Kali Kinga, László Noémi, Szabó T. Anna és Tábor Ádám fordította a verseket.

A könyvről:

Versantológiánk a kortárs örményországi és diaszpórabeli örmény költészet azon számottevő kortárs képviselőinek munkáiból válogat, akik műveikkel jelentős sikereket értek el a hazai és a külföldi rangos fórumokon, és akiknek az írásai fordításban is megjelentek különböző nyelveken. Könyvünket abból a meggondolásból terveztük kétnyelvűre, hogy ezzel is hozzájáruljunk a magyarországi és az erdélyi kisebbségi magyarörmény közösségek nyelvének ápolásához. A válogatás korántsem a teljesség igényével készült, sokkal inkább azzal a szándékkal, hogy betekintést nyújtson a mai örmény irodalmat jellemző tendenciákba, és közel hozza az alkotókat az örmény költészet és kultúra iránt érdeklődő magyar olvasókhoz.

Florin Irimia: A kínai kisautók rejtélye

Florin Irimia: A kínai kisautók rejtélye. Fordította Szonda Szabolcs. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2022.

Kategória: Szépirodalom, próza
Oldalszám. 288
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-42-5

A szerzőről és a fordítóról:

Irimia, Florin (1976, Iași/Jászvásár) író, műfordító, a szülővárosában működő Alexandru Ioan Cuza Egyetem bölcsészkarának adjunktusa. Könyvei: Defekt (regény, amelyet 2013-ban díjaztak a franciaországi Chambéry-ben megrendezett Elsőkönyvesek Fesztiválján); O fereastră întunecată (regény, 2012); Câteva lucruri despre tine (regény, 2014), Misterul mașinuțelor chinezești (regény, 2017), Bărbatul din spatele ceții (regény, 2021). Szonda Szabolcs (1974, Sepsiszentgyörgy) műfordító, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Szépirodalmi kötetei: Kiegyezés a tükörrel (versek, Pont, 1998); Vagyontárgyalás (versek, Erdélyi Híradó – FISZ, 2002). Fontosabb műfordításai: Simona Popescu: Xilofon (versek, Pont, 1998); Ardian-Christian Kuciuk: A hattyú feltalálásának éve (regény, Pont, 2005); Simona Popescu: Vedlések (regény, Pont, 2008); Dan Lungu: Tyúkok a mennyben (regény, Pont, 2016); Alexandru Mușina: Macska-e a cica? (versek, Lector, 2020).

A könyvről:

Sajátos fejlődésregény Florin Irimia könyve: időutazás ismerős, mégis meglepő lelki tájakon, izgalmasan személyes megközelítésben. Negyven, önállóan is olvasható történet füzére, amelyben a fejezetcímek gyakran kulcsfogalmai a múltvizsgáló ön- és énkeresésnek: a gyermekkor lakóterének és képzeletvilágának helyszínei és markáns figurái, a családtagok és a hozzájuk való viszonyulás, életek és ételek, érzelmek és érzékek, tárgyak és hangulatok. A történetmondás az élethosszig tartó felnőtté válás emelkedőit és lejtőit követi, abban a korban, amikor egy romániai gyermek számára eseményszámba ment, ha kézbe vehetett például egy Rubik-kockát. Az emlékidézés mozaikdarabjainak összekapcsolása némileg hasonlít a kocka kirakásának módszerére.