Könyveink

Vincze Ferenc: A hegyi hódok tündöklése és bukása

Vincze Ferenc: A hegyi hódok tündöklése és bukása. Tárcák, tárcanovellák. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2020.

Kategória: Szépirodalom, novellák
Oldalszám: 92
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN: 978-606-8957-19-7

A szerzőről:

Vincze Ferenc író, műfordító, irodalomtörténész 1979-ben született Marosvásárhelyen, Romániában. 1989-től Magyarországon él. A Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője. Prózakötetei: A macska szeme. Prózai írások. Napkút–FISZ, 2007; Desertum. Regény. Orpheusz, 2014.

A könyvről:

A kötet írásai hétköznapi, ismerős helyzetekről szólnak: albérlettel, családdal, párkapcsolattal, munkával, identitással kapcsolatos kérdések merülnek föl bennük. Ám a szövegek – részben a tárca, részben a rövidtörténet műfaji sajátosságaiból adódóan – nem kínálnak válaszokat, inkább megmaradnak a kérdésfeltevésnél. A könyv mind műfajilag, mind tematikusan játékra hívja olvasóját, hiszen egyfelől a publicisztika és az irodalom, másfelől a valóság és a mágikus realizmus határán mozog.

Doina Ioanid: Ideje, hogy fülbevalót hordj és más poémák

Doina Ioanid: Ideje, hogy fülbevalót hordj és más poémák. Fordította Lövétei Lázár László. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2019.

Kategória: Szépirodalom, vers
Oldalszám. 240
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-18-0

A szerzőről:

Doina Ioanid 1968-ban született Bukarestben. 1995-ben végzett a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán, jelenleg az Observator cultural szerkesztője. Eddig hét kötete jelent meg, verseit francia, török, holland és angol nyelvre is lefordították.

A könyvről:

A kortárs román irodalom egyik legizgalmasabb, legtisztább hangú költője „mindössze a szerelemről és a halálról ír, az életút azon korszakairól, amikor ezek élesen különválnak, illetve amikor szétválaszthatatlanul összekeverednek”. (Simona Sora). Válogatott poémáit Lövétei Lázár László fordításában tesszük közzé.

Kaáli Nagy Botond: Arcok a fényből

Kaáli Nagy Botond: Arcok a fényből. Színikritikai írások. Marosvásárhely, 2019

Kategóriák: színikritika
Oldalszám: 280
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-16-6

A szerzőről:

Kaáli Nagy Botond 1981-ben született Marosvásárhelyen. 2004-ben, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológia szakán diplomázott. 2003-tól a Népújság című Maros megyei napilap állandó alkalmazottja, publicista, riporter, színházi szakíró. 2014-től a lap több évtizedes múltra visszatekintő, Múzsa című hétvégi összművészeti mellékletének szerkesztője. A Népújság mellett számos színháztudományi írása, színikritikája és rövidprózai műve jelent meg többek között a Látó, a Helikon, A Hét lapjain és különböző antológiákban.

A könyvről:

Kaáli Nagy Botond a kötet írásaiban számos színházi előadást értékel. A kritikai írások tárgyai többnyire a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának, a szintén helyi Yorick Stúdió, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Művészeti Egyetem 2002 és 2019 közötti évadainak előadásai, de a szerző beszámol vendégszereplő társulatok, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház produkcióiról, illetve külföldi színházak vendégszerepléseiről, a budapesti Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös bemutatójáról is. Szakmai igényességgel értékeli ki a társulatok színpadi teljesítményét, a színészek játékát, a marosvásárhelyi és más erdélyi magyar színházak megvalósításait is. A színházak repertoárja a közízlés, a közönség igényeit is jellemzi. Válogatás lévén, a kötetből egy keresztmetszetét ismerhetjük meg a magyar nyelvterület színházi életének, kiemelkedő teljesítmények mellett kevésbé sikerült produkciókat.

Patak Márta: Mindig péntek

Patak Márta: Mindig péntek. Regény. Marosvásárhely, 2019.

Kategória: szépirodalom, regény
Oldalszám: 342
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-17-3

A szerzőről:

Patak Márta író, műfordító Kaposváron született 1960-ban. Kötetei: A test mindent tud (regény), Forum, Újvidék, 2015; Enyhítő körülmények között (elbeszélések), Scolar, Budapest, 2017.

A könyvről:

A ’60-as évek végén vagyunk, a könyv elbeszélője ekkor még elemibe jár. A következő iskolaévet nagyszüleinél tölti, a városhoz közeli faluban. Jóllehet a pontos helyszín betájolható, nagyjából bárhol lehetünk Kelet-Közép-Európában. A gyermek szeme átlát a felszínen, és ami megjelenik előtte, az a világ tiszta és egyértelmű váza. Elbeszélése ettől olyan érthető Kaposvártól Marosvásárhelyig. És nem csupán a gyermekszem őrződik meg érintetlenül, hanem az elbeszélés gyerekhangja is. Így aztán a szereplők élete is egyértelmű, világos ábraként rajzolódik elénk. De ami igazán fogva tartja az olvasóját, az a könyv időkezelése. A megidézett események lerázzák magukról az időt, és ebben az időnélküliségben, vagyis végtelenre tágult pillanatban mi is degeszre tömjük magunkat túrós palacsintával, eltekergünk hittanóra után, órákig kapargatjuk a ház falában csillámló homokszemeket, borzongva bámuljuk az utca végében álló magányos ház sötét ablakait. Észre sem vesszük, és átlépünk egy másik életbe.

Korpa Tamás (szerk.): „macht nichts mondta/halottak napja van”. Közelítések Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verséhez

Korpa Tamás (szerk.): „macht nichts mondta/halottak napja van”. Közelítések Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verséhez. Marosvásárhely–Budapest, 2019, Lector Kiadó – Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.

Kategóriák: irodalomkritika
Oldalszám: 128
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN 978-606-8957-15-9

A szerzőkről:

A kötet szerzői: Balogh Gergő, Bertha Zoltán, Borsik Miklós, Codău Annamária, Demény Péter, Falusi Márton, Farkas Wellmann Éva, Konkoly Dániel, Lapis József, Markó Béla, Pál Sándor Attila, Pataki Viktor, Sánta Miriám, Smid Róbert, Vigh Levente.

A könyvről:

Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című versének egyik vonulata azt a helyzetet képzelteti el mindenkori olvasójával, hogy a lírai én „oszlopnak vetett háttal” hallgatja a rekviemet, miközben különféle privát emlékeken, irodalmi és történeti rétegeken szűri át magát ebben a hallgatásban. Az idézett szövegrész („oszlopnak vetetett háttal hallgattam”), kisebb módosításokkal, háromszor ismétlődik meg a költeményben, nagyon is különböző kompozíciós szerepben, nagyon is különböző képzeteket kötve össze, tehát nem mindegy, hogy melyik oszlopának vetjük a hátunkat, és melyikhez térünk vissza elcsendesedni, megpihenni mi, olvasók. Jelen kötet szerzői, a Halottak napja Bécsben értő újraolvasói próbálgatják megvetni a hátukat ezeken az oszlopokon, miközben egy-egy fontos felismerésük maga is oszloppá szilárdul ebben a bizonyos, a vers által létező, átalakuló Ágoston-rendi templomban. E tizenöt rövid kommentár, egymásra is hivatkozó, egymással is vitázó észrevétel-gyűjtemény mintha maga is újraalkotná a költemény sokszálú, töredékekből, ismétlésekből építkező szerkezetét.

Bíró-Balogh Tamás: Hakni

Bíró-Balogh Tamás: Hakni. Novellák. Marosvásárhely,  2019.

Kategória: Szépirodalom, novellák
Oldalszám: 148
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN: 978-606-8957-23-8

A szerzőről:

Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész 1975-ben született Gyomán. 1994-ben került a JATE magyar szakára, azóta Szegeden él. Diplomamunkáját Ilia Mihály témavezetésével írta. A Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógia Kar Tanítóképző Tanszékének tanársegédje. Prózakötetei: Egy füzet magánélete, 1993; Nemlétező dolgok, 2004. Tanulmánykötetei: Álmodozók irkafirkája, 2006; Tollvonások, 2009; Mint aki a sínek közé esett. Kosztolányi Dezső életrajzához, 2014; Az irodalom személyessége, 2016 és Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi, 2016; A megvadult írógép. Jegyzetek az irodalomtörténet-írásról, 2019. Díjai: Faludy-díj; Tiszatáj Jutalom; Király István-emlékdíj; Bárka-díj; Irodalmi Jelen-díj; Déry Tibor-díj; Erdődy Edit-díj; Az Év Könyve Díj, 2018.

A könyvről:

Bíró-Balogh Tamást leginkább kiváló irodalomtörténészként ismerjük, pedig pályáját szépíróként kezdte. Az Egy füzet magánélete és a Nemlétező dolgok című novelláskötetei után 15 évvel jelenik meg új kisprózagyűjteménye – melyben kéziratokba, dedikációkba botlunk, Kosztolányi-hősökkel avagy Kosztolányi-novellák átirataival találkozunk. És azzal, hogy az irodalom elsősorban is játék. Az irodalomtörténész szigorú szeme lehunyva. A haknizás elkerülve. Egy valódi író kacsint ki felénk.

Nagy Mihály Zoltán – Denisa Bodeanu: (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960)

Nagy Mihály Zoltán – Denisa Bodeanu: (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960). Lector Kiadó – Varadinum Alapítvány Kiadó – Iskola Alapítvány Kiadó,
Marosvásárhely–Nagyvárad – Kolozsvár, 2019

Kategóriák: vallás, történelem
Oldalszám: 568
Kötés: cérnafűzött/keménytáblás
ISBN   978-606-8957-11-1; 978-606-94721-2-5

A szerzőkről:

Nagy Mihály Zoltán, történész, a Bihar Megyei Állami Levéltár főlevéltárosa. 2012-ben szerzett doktori oklevelet a Pécsi Tudományegyetemen. Kutatási területe: a romániai magyar nemzeti közösség második világháború utáni társadalmi, politikai integrációja, valamint az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam viszonya. Eddig megjelent legfontosabb műve: Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Romániai Magyar Népi Szövetség történetéhez, 1944-1953. Társszerző. EME–Pro-Print, Kolozsvár–Csíkszereda, 2009.

Denisa Bodeanu, történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Nemzeti Tanács tudományos munkatársa. 2009-ben szerzett doktori oklevelet a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. Kutatási területe: az etnikai és vallási kisebbségek helyzete Romániában a kommunizmus időszakában, a mindennapi élet a kommunizmusban. Eddig megjelent legfontosabb műve: Az elnémult harang. Egy megfigyelés története. Pálfi Géza katolikus pap élete a Securitate irataiban. Társszerző. Pro-Print, Csíkszereda, 2011.

A könyvről:

Kötetünk azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazza, melyeket a román államvédelmi hatóságok 1957 és 1960 között jegyeztek le a Márton Áron püspök dolgozószobájában elhelyezett mikrofon útján végzett lehallgatás eredményeképpen. Forrásértékük a történész számára felbecsülhetetlen, s általuk jobban megismerhetjük Márton Áron egyházpolitikai elképzeléseit, a keleti politikához fűződő reményeit és félelmeit, kapcsolati hálóját, az állammal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt, a püspöki aulán belüli személyes ellentéteket, konfliktusokat, az egyházmegye és az egyházmegyei intézmények, vagy akár egyes plébániák működését, és nem utolsósorban a romániai kisebbségellenes intézkedések miatt aggódó és azok ellen tiltakozó püspököt. A jegyzőkönyveket Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu tanulmányai vezetik be, a kutatók munkáját pedig irodalomjegyzék és mutatók segítik.

Antal Balázs: Történet polcnyi könyvvel. Mózes Attila írói világa

Antal Balázs: Történet polcnyi könyvvel. Mózes Attila írói világa. Marosvásárhely, 2019.

Kategóriák: irodalomtörténet
Oldalszám: 280
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-12-8

A szerzőről:

Antal Balázs 1977-ben született Ózdon, kritikus, irodalomtörténész, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének főiskolai adjunktusa, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem óraadója. Elsősorban erdélyi magyar irodalmat, modern és kortárs irodalmat tanít. Doktori disszertációját Cs. Gyímesi Éva irányítása alatt Stílusok és irányzatok a Forrás-nemzedékek prózaíróinál címmel írta. 2003-ban Öreg címmel jelent meg elbeszéléseket tartalmazó könyve a JAK-füzetek sorozatban, 2011-ben Kézikönyv határátlépéshez címmel tanulmányait és kritikáit adta ki a Felsőmagyarország Kiadó. 2017-ben előbb újabb prózakötete jelent meg Le címmel a FISZ gondozásában, majd verseskönyve, a Vad a Műút Könyvek kiadásában. A Kemény Zsigmond Irodalmi Díj és a Füst Milán Költői Díj tulajdonosa.

A könyvről:

Mózes Attiláról írt monográfiájában Antal Balázs elbeszélő irodalmunknak ezt a jelentős életművét dolgozza fel, a 60-70-es évek fordulóján végbement prózafordulat vonulatában helyezve el a szerzőt és művét. A monográfia, elméleti fejezetei után, könyvről könyvre haladva elemzi Mózes prózaművészetét, melyet három nagyobb szakaszra bont. Külön fejezetben foglalkozik a kritikaíró Mózes Attilával is. A könyv tehát egy időben és térben behatárolt kánon – az 1945–1989 közötti romániai magyar irodalomjelentékeny alkotójának e kánonon kívüli pozícióját kívánja tisztázni, hozzájárulva kortárs prózánk és irodalmi gondolkodásunk közelmúltjának mélyebb megismeréséhez.

Pavel Șușară: Sissi

Pavel Șușară: Sissi. Fordította Demény Péter, illusztrálta Mircea Bochiș. Marosvásárhely,  2018.

Kategória: vers
Oldalszám: 152
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-06-7

A szerzőről:

Pavel Șușară (Bánya, Krassó-Szörény megye, 1952) író, költő és műkritikus. Legismertebb műve a Corneliu Baba festőről írt monográfia.

A könyvről:

A Sissi című poéma a világra figyelésnek, a különféle minőségek és lehetőségek összebékítésének hosszúverse, egy posztmodern óda a népszerű királynőhöz. Ez a versbeszéd A láz enciklopédiája vagy Tolnai Ottó költészete révén közelíthető meg a magyar olvasó számára: Șușară bánsági gyermekkori emlékeit, nagybátyja elbeszéléseit gyúrja egybe történelmi eseményekkel, például éppen a híres genfi merénylettel, és közben egy olyan több identitású világban kalandozik, amely a Monarchiát érzékelteti, s a nosztalgiát is „beszélteti”. A régi világ mellett azonban ott az új a mai Bánság íróival, a kollektivizálással mint időhatárral, a jelenbe érő múlt szereplőivel – a Sissi tulajdonképpen a század költeménye, egy századé, amelynek a királynő a szép, melankolikus, távoli, mégis közeli jelképe. A Demény Péter fordította magyar nyelvű kiadás illusztrációi Mircea Bochiş Mail-Art akciója nyomán születtek.

Nagy Attila: Égi tócsa, földi sár

Nagy Attila: Égi tócsa, földi sár (Versek a Kék Füzetből). Marosvásárhely, 2018.

Kategóriák: vers
Oldalszám: 72
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN 978-606-92584-1-5

A szerzőről:

1954-ben született Nagyenyeden, ma Marosvásárhelyen él, orvos.

Tizenegy önálló verseskötete jelent meg: Mélyülő ablakok (szerzői k.), Elhullatott jelen (szerzői k.), Velence harangjai (Mentor), A tübingeni asztalos (Mentor), Sehol a hely (Mentor), A Nap Kertje (Pallas-Akadémia), Café Flamingo (Mentor), Gazdátlan sorok (Mentor), Időzz el (Kriterion), Aszú alkonyat (Pallas-Akadémia), Csillagköz (Lector).

A könyvről:

Az Égi tócsa, földi sár Nagy Attila újabb keletű verseit gyűjti egybe.