Tamás Dénes: A tó. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom

Oldalszám: 148

Kötés: puhatáblás

ISBN 978-606-8957-48-7

A szerzőről:

1975-ben született a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen. Jelenleg a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció szakának tanára. Esszéivel, prózáival, kritikáival rendszeresen jelen van a magyar irodalmi sajtóban. Megjelent kötetei: Honfoglaló esszék, Komp-Press Kiadó, 2013; Minden Egész, Lector Kiadó, 2016; Az élő ház, Kalligram Kiadó, 2019; Rémegyszerű versek, Napkút Kiadó, 2020; Könyvjelzők, Lector Kiadó, 2020.

A könyvről:

Tamás Dénes kisregényének főszereplője egy hegyi tó. Főszereplők csak a regényekben és a filmekben vannak, a vándorló elbeszélő azonban most nem történetet akar mesélni, hanem a tájélményét szeretné szavakba ölteni. Olyasmit szeretne szavakkal művelni, amit a tájfestők tesznek az ecsetjükkel. Úgy közelíti meg szavakkal a tavat, vele a hegyet, a sziklákat, a fákat és a bokrokat, a felhőket és a levegőt, mint Cézanne. A lehetetlent kísérelte meg Tamás Dénes, amikor a tájtapasztalat érzéki komplexitását és a velejáró agyi szikrázásokat írott művel próbálta visszaadni. A kísérlet sikerült: az olvasó előtt megjelenik egy nagyszerű „festmény”, hatalmas aktorrá lép elő a táj – más szóval a négy elem.

Ilarie Voronca: Ulysses. Fordította Balázs Imre József. Illusztrálta Hatházi Rebeka. Marosvásárhely, 2023

Kategóriák: vers

Oldalszám: 84

Kötés: keménytáblás

ISBN 978-606-8957-45-6

Ulysses/Odüsszeusz figurája az otthonosságra vágyó örök utazó kulcsfontosságú emberi tapasztalatvilágát jeleníti meg. Ilarie Voronca (1903-1946) román szürrealista költő Ulyssese a korszellem részeként mutatja meg az állandó tévelygésben-keresésben-utazásban lévő modern embert. A poéma összegzi a költő életének addigi tapasztalatait, városi és vidéki tájakat, személyes és közösségi élményeket egyaránt megjelenít, és mindezt a költő védjegyévé vált, sűrű képiségű szürrealista versbeszéd kapcsolja egybe. Voronca figyelme a versben a köznapiságra irányul, a banalitás fel-felszikrázó csodáira, és egy olyan korszak átfogó képét vázolja fel mozaikszerűen, amelyet „a középszer évszázadának” nevez. Az Ulysses a költő első, magyar nyelven megjelenő könyve.

László Noémi: Pulzus. Orosz Annabella illusztrációival. Budapest-Marosvásárhely, Prae Kiadó – Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom, vers
Oldalszám: 140
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-44-9

A szerzőről:

László Noémi (1973) költő, műfordító, szerkesztő Kolozsváron él, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője. Fontosabb díjai: Sziveri János-díj (1996); József Attila-díj (2010); Szépirodalmi Figyelő-díj (2012); Zelk Zoltán-díj (2013). Kötetei: Nonó, 1995; Az ébredés előterében, 1996; Esés után, 2000; Százegy, 2004; Papírhajó, 2009; Labdarózsa, 2010; Feketeleves, 2010; Afrika, 2011; Föld, 2013; Bodzabél, 2017; Műrepülés, 2020; Darázsolás, 2022; Keljfeljancsi, 2023.

A könyvről:

Külső-belső utazás lenyomata ez a verseskötet. Koncentrikusan szerveződő három ciklusa a szülőhely, szülőhaza körzetéből indít, majd az anyanyelv szféráján átvándorolva sorra veszi a fizikai földrajzi tér jelentősebb gócpontjait, magyarán szólva a tágabb világ némely nagyvárosát. Ember és környezet, ember és lakás, ember és utca, ember és város. Gyermek és szülő, nő és férfi, szülő és gyermek, ember és ember. Szép és iszonytató, jó és rossz, helyes és helytelen, valódi és valótlan, igaz és igaztalan, élhető és elviselhetetlen. Eme pólusok között keresi az ott lebegő változatokat a világban, világokban hol nyitott, hol csukott szemmel járó utazó. Erdély, Magyarország, nagyvilág. Három szóban ezek a kötet földrajzi koordinátái. Lélektanilag a könyv az örök utazó, örök utazás jegyében áll. Alkotónk tiszteleg a magyar költészet fölrémlő csúcsai előtt és kissé pimasz gesztussal olykor hátat fordít nekik. Nem próbálja a versből végleg kiszorítani a burjánzó valóságot, de időről időre előszedi az esztétikai metszőollót. Azok forgathatják haszonnal e könyvet, akik kíváncsiak az emberi sors leszálló és felszálló ágaira, egy fél élettörténet labirintusának vázlatára, arra, hogy mások mit hogyan rontanak el, illetve azok, akik nem bánják, ha szabályok szervezik a valóságot, de örülnek, amikor kiderül, hogy a szabályokat megszegni is lehet. És kell.

Alina Nelega: Mintha mi sem történt volna. Fordította András Orsolya. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategória: Szépirodalom, regény
Oldalszám: 452
Kötés: papír/puha kötés
ISBN: 978-606-8957-44-9

A szerzőről:

Alina Nelega (1960, Marosvásárhely) elsősorban színművek szerzőjeként ismert. Darabjait nemcsak Romániában játsszák, hanem idegen nyelvekre is lefordították, külföldön is kiadták és színre viszik. Saját szövegei mellett más színdarabokat is rendez, országos és nemzetközi kulturális programok, fesztiválok résztvevője. 2001-ben és 2013-ban a Romániai Színházszövetség (UNITER) díjában részesült, a Heidelberger Theaterstückenmarkton az Európai Szerző címmel tüntették ki. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem professzora és a Fabulamundi. Playwriting Europe nevű program koordinátora. 2001-ben megjelent első regényét (ultim@ vrăjitoare; 2007-ben magyarul is megjelent az utolsó boszork@ny címen) a Romániai Hivatásos Szerzők Szövetségének (ASPRO) díjára jelölték. 2019-ben kiadott, ca și cum nimic nu s-ar fi întâmplat [mintha mi sem történt volna] című második regényét a női szerzőknek odaítélt Sofia Nădejde-díjra jelölték, és elnyerte az Observator Cultural című folyóirat prózadíját; francia nyelvre is lefordították. András Orsolya irodalomtörténész, műfordító. Kötetben megjelent műfordítása: Herta Müller: A király meghajol és gyilkol (2018).

A könyvről:

Alina Nelega dráma- és prózaíró regényének témája a két főszereplő közötti tiltott, mert természetellenesnek tartott szerelmi viszony, melynek ürügyén a szerző bemutatja a Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedét is. A szívszorító szerelmi történet kíméletlen szatírával párosul a kommunista rendszerről, amely a középkorban tartotta és évtizedekkel visszavetette a romániaiakat. Azon keresztül, amit a két értelmiségi nő 1989-ig átél, az olvasó megismerheti a romániai társadalom valamennyi szögét és aspektusát. A szerző nem ikonikus, történelemkönyvbe illő eseményeket tár elénk, hanem a mindennapokat, a nélkülözést az elnyomásnak leginkább kitett emberek perspektívájából. És mintha mi sem változott volna, mintha mi sem történt volna, ugyanolyan nyugodtak és apatikusak maradtunk azóta is, pár apró, de figyelemre méltó kivételtől eltekintve.

Dáné Tibor: A Tatár-hágó előtere. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2023.

Kategóriák: memoár
Oldalszám: 480
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN 978-606-8957-43-2

A szerzőről:

Dáné Tibor (1923–2006) kolozsvári író, szerkesztő. Tudománynépszerűsítő művei mellett legnépszerűbbek ifjúsági regényei voltak: az Athá-Rá, a fáraó írnoka (1958), A Tau Ceti hívójele (1968), Négy tenger hajósa (1973), A varázsvessző lovagja (1978), A fáraó igazlátó szeme (1979).

A könyvről:

Az emlékirat a szerző híradó tisztként átélt második világháborús emlékeit dolgozza fel. A katonai emlékiratok és az irodalmi felnövekvés-történetek hagyományába egyaránt illeszkedő munka fókuszában az a bő másfél esztendő áll, amelyet a szerző 1944. március 24-étől (a huszonegyedik születésnapjától) kezdődően 1945. június végéig a galíciai fronton, illetve hadifogságban töltött. A Tatár-hágó előtere azonban csak lazán követi az események időrendi sorrendjét, az emlékezés működésének mechanizmusa szerint időnként elkanyarodik az előzmények irányába vagy az egyes szereplők sorsának utólagos alakulása felé, ezáltal olvasmányos korrajzot is nyújt a huszadik század Magyarországáról és Erdélyéről, legfőképpen pedig Kolozsvárról. Az immár szép számban megjelent második világháborús hadinaplók és emlékiratok sorából kiemeli a szépírói tudás, amellyel szerzője megjeleníti a huszonévesek fogékonyságával átélt hol tragikus, hol humoros élményeket. A könyvnek hátborzongató aktualitást ad a címben is szereplő helyszíntől nem messze most – lám – ismét pusztító háború…

Blénesi Éva (szerk.): Kortárs örmény versek/ Jamanaka’kits hai po’ezia. Erdélyi Magyarörmények Szövetsége – Lector Kiadó, 2022.

Kategóriák: antológia
Oldalszám: 200
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN 978-606-8957-40-1

A szerzőkről:

A kétnyelvű antológia szerzői: Husik Ara, Vahe Arsen, Anush Aslibekyan, Nerses Atabekyan, Shushan Avagyan, Peter Balakian, Krikor Beledian, Tatev Chakhian, Diramerján Artin, Keith Garebian, Eduard Harents, Anahit Hayrapetyan, Lola Koundakjian, Vahram Martirosyan, Noushik Mikayelian, Anna Muradyan, Nora Nadjarian, Hermine Navasardyan, Marine Petrossian, Armen Shekoyan. Magyar nyelvre Fenyvesi Orsolya, Gerevich András, Kaáli Nagy Botond, Kali Kinga, László Noémi, Szabó T. Anna és Tábor Ádám fordította a verseket.

A könyvről:

Versantológiánk a kortárs örményországi és diaszpórabeli örmény költészet azon számottevő kortárs képviselőinek munkáiból válogat, akik műveikkel jelentős sikereket értek el a hazai és a külföldi rangos fórumokon, és akiknek az írásai fordításban is megjelentek különböző nyelveken. Könyvünket abból a meggondolásból terveztük kétnyelvűre, hogy ezzel is hozzájáruljunk a magyarországi és az erdélyi kisebbségi magyarörmény közösségek nyelvének ápolásához. A válogatás korántsem a teljesség igényével készült, sokkal inkább azzal a szándékkal, hogy betekintést nyújtson a mai örmény irodalmat jellemző tendenciákba, és közel hozza az alkotókat az örmény költészet és kultúra iránt érdeklődő magyar olvasókhoz.

Florin Irimia: A kínai kisautók rejtélye. Fordította Szonda Szabolcs. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2022.

Kategória: Szépirodalom, próza
Oldalszám. 288
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-42-5

A szerzőről és a fordítóról:

Irimia, Florin (1976, Iași/Jászvásár) író, műfordító, a szülővárosában működő Alexandru Ioan Cuza Egyetem bölcsészkarának adjunktusa. Könyvei: Defekt (regény, amelyet 2013-ban díjaztak a franciaországi Chambéry-ben megrendezett Elsőkönyvesek Fesztiválján); O fereastră întunecată (regény, 2012); Câteva lucruri despre tine (regény, 2014), Misterul mașinuțelor chinezești (regény, 2017), Bărbatul din spatele ceții (regény, 2021). Szonda Szabolcs (1974, Sepsiszentgyörgy) műfordító, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Szépirodalmi kötetei: Kiegyezés a tükörrel (versek, Pont, 1998); Vagyontárgyalás (versek, Erdélyi Híradó – FISZ, 2002). Fontosabb műfordításai: Simona Popescu: Xilofon (versek, Pont, 1998); Ardian-Christian Kuciuk: A hattyú feltalálásának éve (regény, Pont, 2005); Simona Popescu: Vedlések (regény, Pont, 2008); Dan Lungu: Tyúkok a mennyben (regény, Pont, 2016); Alexandru Mușina: Macska-e a cica? (versek, Lector, 2020).

A könyvről:

Sajátos fejlődésregény Florin Irimia könyve: időutazás ismerős, mégis meglepő lelki tájakon, izgalmasan személyes megközelítésben. Negyven, önállóan is olvasható történet füzére, amelyben a fejezetcímek gyakran kulcsfogalmai a múltvizsgáló ön- és énkeresésnek: a gyermekkor lakóterének és képzeletvilágának helyszínei és markáns figurái, a családtagok és a hozzájuk való viszonyulás, életek és ételek, érzelmek és érzékek, tárgyak és hangulatok. A történetmondás az élethosszig tartó felnőtté válás emelkedőit és lejtőit követi, abban a korban, amikor egy romániai gyermek számára eseményszámba ment, ha kézbe vehetett például egy Rubik-kockát. Az emlékidézés mozaikdarabjainak összekapcsolása némileg hasonlít a kocka kirakásának módszerére.

Balázs Imre József: Éjszakák a zenben. Prae Kiadó – Lector Kiadó, 2022, Budapest – Marosvásárhely.

Kategóriák: versek
Oldalszám: 148
Kötés: papír/puha kötés
ISBN 978-606-8957-41-8

A szerzőről:

Balázs Imre József 1976. január 9-én született Székelyudvarhelyen; József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, költő, a Korunk szerkesztője.

A könyvről:

Balázs Imre József legújabb verseskötete egy sokdimenziós labirintus. Útjai egyenrangúak, vezessenek szobákon, kihűlt világítótornyok romjain vagy hegyek mélységes mélyén át. A szörnyek nem hiányoznak; hol a Gringottsból kitörő sárkány repül az olvasó fölé, hol Smaug félig nyitott szemébe kell belenéznie, hogy továbbhaladhasson a legmélyebb titkokat rejtő lény: önmaga felé.

Balázs Imre József – Korpa Tamás (szerk.): Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával. Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2022.

Kategóriák: irodalomkritika
Oldalszám: 252
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN 978-606-8957-39-5
 
A szerzőkről:

A kötet szerzői: Hervay Gizella, André Ferenc, Ayhan Gökhan, Balla Zsófia, Bán-Horváth Veronika, Beck Zoltán, Fehér Renátó, Fekete Vince, Gál Hunor, Gondos Mária Magdolna, Győrfi Kata, György Alida, Horváth Benji, Iancu Laura, Kali Ágnes, Kemenes Henriette, Kiss Noémi, Kovács Újszászy Péter, Láng Orsolya, László Noémi, Lövétei Lázár László, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Markó Béla, Menyhért Anna, Ozsváth Zsuzsa, Sánta Miriám, Sárkány Tímea, Seres Lili Hanna, Serestély Zalán, Szabó T. Anna, Szőcs Petra, Tóth László, Varga László Edgár, Visky András, Szilágyi Júlia, Gálfalvi György, Király László, György Péter, Láng Zsolt, Demény Péter, Borbély András.

A könyvről:

Hervay Gizella költészete fokozatosan került a fiatal szerzők érdeklődésének előterébe, Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Lecsupaszított és direkt költői nyelve, traumaköltészete, tapasztalatcsomagja hivatkozási ponttá tették az életművet, és 2020 körül nevét viselő könyvsorozat indult és irodalmi klub jött létre Kolozsváron. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy egy életművet nem valamiféle kultusz eszközeivel próbál visszanyerni az utókor, hanem egy szerves alakulástörténetet figyelhetünk. Ennek a fejleménynek a tudatosításához próbál saját eszközeivel hozzájárulni a Többes számban című kötet. Negyven évvel a szerző halálát követően negyven szerző lép párbeszédbe az életművel ‒ és ezek legnagyobbrészt olyan dialógusok, amelyek e kötet nélkül is elkezdődtek, a szerkesztők dolga sok esetben e viszony reflexívvé tétele, a Hervayhoz történő kapcsolódás dokumentálása volt csupán a szerzőknek kiküldött felkérések által.

Jakab Tibor: Performativitás és teatralitás Marx József fotográfiáiban. Marosvásárhely–Kolozsvár, Lector Kiadó – EME, 2022.

Kategória: fényképészet
Oldalszám: 284
Kötés: kötött/keménytáblás
ISBN: 978-606-8957-38-8

A szerzőről:

Jakab Tibor marosvásárhelyi fotóművész számos hazai és nemzetközi díj birtokosa, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára.

 A könyvről:

Jakab Tibor kötete a 20. századi erdélyi fényképészet kiemelkedő alakja, Marx József műveinek hatásmechanizmusát és általában a fotó színházi jellegét vizsgálja. A következő kérdésekre keres választ: melyek azok az elemek, amelyek különlegessé, színházivá teszik Marx fotóit és a fotót általában? Mitől hatásosabb és kifejezőbb egy adott műfajú fotó, mint egy másik műfajban készült? Milyen elemek teszik plasztikussá? Legtöbb Marx József-fotó színházszerűen megkomponált, függetlenül attól, hogy színházi előadást ábrázol vagy hétköznapi jelenetet. Legtöbbjük tartalmaz valamilyen történetkezdeményt. Melyek a történetre utaló elemek, illetve melyek teremtik meg a történetmesélés lehetőségét? Mennyire befolyásolják ezt a műfaji jegyek? A könyvet haszonnal forgathatják a színháztudománnyal, színháztörténettel, fotográfiával, valamint a Marx József munkásságával foglalkozók.